Kecel 6237, Május 1. tér

+36–78–422–910, +36–30-967–6978

Tanulmány

  • 2019. november 06. 10:41

A C-AGRO-Dev Határon Átnyúló Agrárgazdasági Fejlesztési Program elevezésű Projekt keretében elkészült tanulmány kivonatát itt tekinthetik meg:

 

A tanulmány eredménye, összefoglalása, a projekt létjogosultságánakalátámasztása, konklúzió

A Határon Átnyúló Agrárgazdasági Fejlesztési Program elnevezésű, C-AGRO-Dev HUSRB/1602/41/0167 azonosítóval ellátott Projekten belül elkészült

tanulmány legfőbb célkitűzése a következő volt: valós helyzetképet kapni azérintett magyarországi-szerbiai határtérség mezőgazdaságának ésgazdálkodóinak helyzetéről a rendelkezésre álló szekunder adatok, és egy primerkutatás keretében elvégzett online kérdőíves felmérés segítségével. A célcsoport,vagyis a térségben tevékenykedő gazdálkodó, illetve élelmiszerfeldolgozássalfoglalkozó – elsősorban fiatalabb, nyitott – réteg elérésében a Projekt VezetőKedvezményezettje, a T.G. - Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola ésKollégium és a két szerbiai Kedvezményezett: a Pro Scientia Naturae Alapítvány ésa Szabadkai Műszaki Egyetem intézményei voltak segítségünkre, továbbá az ittfelsorolt partnerek kutatói szolgáltattak értékes infomációkat, adatokat atanulmány többi részéhez is.A felmérés egy összeségében 45 kérdésből álló interneten elérhető kérdőívsegítségével történt, mivel úgy gondoltuk, hogy célcsoportunk elérésének ez aleghatékonyabb módja, amely egyben gyors és környezetbarát megoldást is jelent;a többszáz potenciális válaszadónak kiküldött kérdőívet végül 112-en töltötték ki.

A Projekt keretében megvalósuló Új Gazda Akadémia oktatása, illetve alétrejövő e-learning tartalmak szempontjából a tanulmány legfontosabberedményei, tanulságai a következők voltak.

Az összes válaszadó 71 %-a a 45 év alatti korosztályból került ki, ami azt jelzi,hogy többségében az elérni kívánt korcsoport válaszolt kérdéseinkre, de azidősebb korosztály tapasztalatai és helyzete is lényeges információkkal szolgált

számunkra. Ráadásul közel fele arányban, azaz 44 %-ban hölgyek töltötték ki akérdőívet, ami azért fontos, mert a C-AGRO-Dev Projekt prioritásai között szerepel,hogy nők és férfiak egyaránt jelentkezzenek az ingyenes mezőgazdaságiképzésekre az esélyegyenlőség és non-diszkrimináció elvei mentén, emiatt a nőkbevonása a programba kiemelt célnak tekinthető.A válaszadók 31 %-ának nincs semmiféle mezőgazdasági képesítése, további

27 % pedig tanfolyamokon sajátított el gazdálkodáshoz vagy élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges ismereteket, vagy szerzett ilyen irányú képesítést; ami

azt mutatja, hogy van potenciál a Projekt keretén belül megvalósuló oktatásban.Ami külön szerencsés, hogy a gazdák által felsorolt helységnevek alapján – ahol agazdaságuk található – a Projekten belül létrejövő képzéssel elérhetővé válik többolyan településen lakó is a régióban, ahol a lakosság száma 5 000 fő alatti, és ahola munka- és pénzkereseti lehetőségek száma általában szerényebb.A felmérésben résztvevő magyarországi gazdálkodóknak szinte pontosan afele (48 %) őstermelőként gazdálkodik, további 35 %-uk egyéni vállalkozó, és 19 %-uk gazdálkodik csupán társas vállalkozás: Bt. vagy Kft. formájában. Úgy tűnik,hasonló a helyzet a szomszédos országban is, ugyanis a szerbiai válaszadók közüla családi mezőgazdasági vállalkozás formájában tevékenykedők aránya 74 % atöbbi típusú vállalkozással összevetve.A gazdálkodók többsége, azaz 52 %-a gyümölcstermesztéssel, további 44 %-ukszántóföldi termesztéssel foglalkozik, a dobogó harmadik helyén pedig azöldségtermesztés áll 27 %-kal. Az állattartásra vonatkozó válaszokból az derült ki,hogy az 53 %-os többség tart baromfit, őket követik ugyanazzal az aránnyal, 29 %-kal a sertés- és birkatenyésztők, és 27 %-os a szarvasmarhát tartók aránya.A megművelt területre vonatkozó feleletek azt tárták fel, hogy az összesválaszadó között a 10 hektár alatti területet művelők aránya 59 %, vagyis a többség

kisebb területen gazdálkodik. A válaszadók 61,6 %-a saját területen termeszt, 32,3%-uk saját és bérelt területen is vegyes konstrukcióban.Fentiekből tehát kitűnik, hogy az érintett gazdálkodók többsége a mikro- éskisvállalkozói körhöz tartozik, többségük családi vállalkozás formájábanüzemelteti a gazdaságát, hiszen a válaszadók 58 %-a nyilatkozott úgy, hogy acsalád más tagja is dolgozik benne, és viszonylag kisméretű – többnyire saját –területen művelnek, illetve relatív kisebb számú állatállományt tartanak.Nagyon beszédes az a statisztika – és jól tükrözi a tanulmány elején felvázoltproblémát –, miszerint kevesen, a válaszadók összesen 11 %-a használja ki azüvegházak, fóliasátrak előnyeit: a szélsőséges időjárási körülmények, kártevők,szezonalitás kiküszöbölésének jó eszközeit. Ezen a területen tehát van bővenpotenciális fejlődési-fejlesztési lehetőség, amit a Projekt keretében beszerzésrekerülő zárt, automatizált termesztési rendszer bemutatása remélhetőleg elősegít.A környezettudatosságot illetően a következő eredmények születtek: az összesválaszadó 27 %-a, vagyis nagyjából egynegyede nem, vagy nem csak hagyományosmódon termeszt, tehát kihasználják a biológiai, vagy vegyszermentes, de nemminősített gazdálkodás adta előnyöket, esetleg pusztán természetközelibbgondolkodással rendelkezik. Viszont a gazdálkodók maradék háromnegyed részétis mindenképp érdemes a fenntartható fejlődésről szóló ismeretekkel megcélozni,hogy az „öko” irányba való elmozdulásban ne az ismeretek hiánya jelentse azakadályt. Mindenképp pozitív tendenciát mutat, hogy a válaszadók 70 %-a

hasznosítja újra a biológiai hulladékot: nagyobb részük (72 %) talajtápanyag-utánpótlásra használja azt, további 53 %-uk pedig komposztál is.

A tanulmányhoz készült kérdőív segítségével azt is megtudhattuk, hogyhasználnak-e megújuló energiát (például napelem, geotermikus hő) a gazdák.Nem túl biztató adat, hogy 13 %-uk válaszolt csupán igennel. Ezen a téren tehátvan mit fejlődni, napjainkban rengeteg szó esik arról, hogy mennyi előnnyel jár a

természet erőinek jobb kihasználása, mennyivel környezetbarátabb, és hosszabbtávon gazdaságosabb megoldást jelentenek az alternatív energiák. A C-AGRO-DevProjekt fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagegységének mindenképp fontosszerepe van ezen lehetőségek megismertetésében és népszerűsítésében.

Ha a termékek pontos értékesítési helyét szeretnénk meghatározni, akkor aztmondhatjuk, hogy a legnagyobb arányban, 26 %-ban helyben háznál értékesíteneka gazdák, 22 %-uk helyi piacon, 14 % valamilyen termékértékesítő szövetkezeten,termelői csoporton keresztül, 14 %-uk a nagykereskedelemben, 5 %-uk pedigkiskereskedelemben ad el. Ami mindenképp pozitív irányt mutat, hogy 8 %-os azonline csatornán keresztüli értékesítés aránya. A megkérdezettek 17 %-arendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, ők többnyire olyan helyre szállítanak,ahol ezt megkövetelik tőlük az átvevők. A vállalkozói ismeretek modultananyagában mindenképp érdemes több figyelmet szentelni a modern, onlineértékesítési és marketing lehetőségek széles tárházának, hogy a gazdák adottesetben bővíteni tudják vásárlói körüket.A termékek feldolgozására, csomagolására vonatkozó kérdésnél a válaszadók18 %-a nyilatkozott úgy, hogy foglalkozik ezzel. Az adat világosan mutatja, hogyebben az irányban van kihasználható potenciál, a feldolgozott, csomagolttermékek sokszor könnyebben értékesíthetőek hosszabb eltarthatóságuk,kellemesebb küllemük miatt, a szezon időszakán túl is eladhatóak, és jóvalegyszerűbb a szállításuk is, mert kevésbé sérülékenyek ilyen formában. Éppenezért fontos a Projekt keretében beszerzendő feldolgozó berendezés bemutatása,és az Új Gazda Akadémia erre épülő kurzusa, hogy szélesebb körben feltárja ezenlehetőségek előnyeit.Az egyik kiemelt kérdéskör a modern agrártechnológiai eszközök használatávalvolt kapcsolatos. A gazdák csupán 13 %-a használ ilyet, ami azt igazolja, hogy ez alehetőség sem kellően kihasznált – a C-AGRO-Dev Projekt egyik legfontosabb célja

épp ezen eszközök megismertetése, használatuk bemutatása, hasznosságukszemléltetése. A válaszadók kicsivel több mint fele, vagyis 53 %-a gazdálkodásttámogató szoftvereket használ, 23 %-uk pedig automatizált termesztő rendszert.Ennek tükrében a gyakorlati oktatás egyik fő pillérét jelentő agrármeteorológiainövényvédő-előrejelző állomás bemutatása várhatóan nagy sikernek örvendmajd.Fontos a helyzet további elemzésében, hogy a válaszok 44 %-a tükrözi azt,ha lenne mód ezen eszközök megfinanszírozására, és megtanítanák ahasználatukat, akkor érdekelné a gazdákat ezek beszerzése, hasonló arányú, 42%-nyi „talán” válasz érkezett, és csupán 14 % azoknak az aránya, akikkategórikusan kijelentették, hogy ez a lehetőség nem vonzza őket.

A Projekt, és fentebb leírt eszközök megismertetésének szempontjábólmindenképp megnyugtató, hogy a válaszadók 17 %-a kiválónak tartja aszámítógépes tudását, és a nagy többség is (63 %) jónak ítéli azt. Ez tehát nemjelenthet komoly akadályt a modern infokommunikációs technológiákkiaknázásában. További 19 % elégséges tudással bír, és csupán 1 fő jelölte be azt,hogy komoly nehézségei vannak a géphasználattal. Arra a kérdésre, hogy milyengyakran használják a gazdálkodók az internetet, előre sejthető módon aválaszadók 95 %-a azt nyilatkozta, hogy napi szinten használja azt, 4 %-uk továbbáheti néhány alkalommal, és csupán 2 %, aki csak havi szinten használja azt. Azinternetet a válaszadók 82 %-ban kapcsolattartásra, levelezésre használják, 65 %-ban ismeretszerzésre, böngészésre, 60 %-ban a közösségi oldalakon szörfölnek,55 %-ban híreket olvasnak, további 48 %-ban használják vállalkozással, munkávalkapcsolatos feladatok ellátására, ás 43 %-ban szórakozásra: filmnézésre,zenehallgatásra. Ami a Projekt szempontjából kiemelten lényeges, hogy közülük36 % használja tanulásra is az online teret, vagyis nem idegen számukra a webalapú oktatás. Ez azért tekinthető pozitívnak, mivel a C-AGRO-Dev Projekt szerves

része az e-learning tartalmak létrehozása, ezért fontos ehhez kapcsolódóan akérdés második fele is, vagyis, hogy el tudják-e azt képzelni, hogy internetenkeresztül tanuljanak. Itt is biztató a válaszok aránya, mivel 77 % az „igen” választadta, míg további 16 % „talán”-nal felelt a kérdésre. Vagyis igen kis számmal bírnakazok, akik erre nem nyitottak, ami csupán a válaszok 6 %-át jelenti. Azt gondolomezt a statisztikai adatot figyelembe véve a Projektben megvalósuló onlineoktatásnak is jelentős sikere lehet.A kérdőív harmincharmadik kérdése nagyon fontos volt a C-AGRO-Dev Projektegészének szempontjából, hiszen a jövőbeni tervek kapcsán arra a kérdésre isválaszt vártunk, hogy melyik – a Projektben külön kidolgozásra kerülő –témakörből szeretnének bővebb ismeretekhez jutni az érintettek. A válaszadókazonos arányban, 51 %-ban jelölték meg a modern agrártechnológia illetvefeldolgozással kapcsolatos ismeretek iránti érdeklődésüket. Ezt követte afenntarthatóság és megújuló energiák oktatása iránti igény 46 %-kal, és végül avállalkozási ismeretek 39 %-ot ért el.

Azt gondolom, ezen adatok mindenképp igazolják az Új Gazda Akadémialétjogosultságát, hiszen a válaszadók fele érdeklődik az iránt, hogy a Projektbenmegvalósuló képzés által megismerhesse a legújabb mezőgazdasági eszközöket,trendeket, közel ugyanennyi százalék szeretné bővíteni fenntarthatósággal ésmegújuló energiákkal kapcsolatos ismereteit, és kicsit több mint egyharmadukszeretné vállalkozási ismereteit növelni.Fentieket támasztják alá a következő kérdésre adott válaszok is, miszerint agazdák 79 % -a igennel felelt arra a kérdésre, hogy: „szükségesnek találja-e, hogyÖn vagy a vállalkozásában dolgozók tovább képezzék magukat mezőgazdaságiterületen?” Vagyis a nagy többség fontosnak tartja, hogy bővítse agrárismereteit.

Az utolsó kérdések egyikénél konkrét válaszokat vártunk azzal kapcsolatban,hogy milyen problémák foglalkoztatják a gazdálkodókat vállalkozásukkalkapcsolatban. A kifejtett vélemények közül a legjellemzőbbek a következők voltak:értékesítéssel kapcsolatos problémák, munkaerő illetve szakemberhiány, azanyagi ráfordítások bizonytalan megtérülése, forráshiány, adminisztrációvalkapcsolatos gondok, gazdasági esélyegyenlőség hiánya, túlzott mértékűvegyszerhasználat.

Legvégül azt a kérdést tettük fel, hogy hogyan lehetne vajon még sikeresebbétenni a mezőgazdasági vállalkozásokat. Erre összesen 40 válasz érkezett, amelyeka következőket hangsúlyozták: támogatások, pályázatok, beruházások,korszerűsítés, gépesítés, automatizálás szükségessége; több agrárismeretre,támogatási információra való igény; piaci lehetőségek bővítése; biztosabbértékesítés; munkaerőgondok csökkentése.

Az eredmények feldolgozásával sikerült tehát az eredeti célunk megvalósítása:valós képet kaptunk a Projekt által érintett régió mezőgazdaságának ésgazdálkodóinak helyzetéről, problémáiról, szükségleteiről. Azt is feltártuk, hogynagy igény van az Új Gazda Akadémia keretében létrejövő oktatási tartalmakra, azúj, modern eszközök ismeretére, és megtudtuk, hogy a tananyagok fejlesztésénélmely részeknek kell nagyobb figyelmet szentelnünk.Abban bízunk, hogy a C-AGRO-Dev Projekt nemcsakhogy sikeres lesz, hanemsokak számára mérhető haszonnal is jár majd, és ezt az eredményt sikerül hosszútávon fenntartanunk. De az emberi értékek teremtésén túl a természetszeretetének és megóvásának fontosságát is hangsúlyozzuk általa, hiszen ezjelenti közös jövőnk és túlélésünk zálogát.